Múlt héten az egyik esős délután az egész napos „robotolás” után útra keltünk két kolléganőmmel, hogy célba vegyük a fővárost és megtiszteljük a márciusban érkező új Mazda2 érkezését egy csini rucival. 🙂
Egy gyönyörű piros, alig futott, 2.0 benzines Mazda3-assal vágtunk neki az útnak. Ahogy kinyitottuk az ajtókat, rögtön megcsapta az orrunkat a friss „új autó” illat és a finom bőr illata. A bőrülésektől korábban mindig tartottam, elsőre hidegnek is tűnt a gyönyörű bézs színű huzat, de a következő pillanatban már el is illant ez a hideg érzés.
Megosztottuk a vezetési élményt, így én hazafelé vettem kézbe az irányítást. A kulcs nélküli indítás nagyon szuper dolog, csak egy gombnyomás és már duruzsol is a motor.
Nagy élmény volt számunkra az RVM, azaz a sávváltást segítő hátsó térfigyelő rendszer, ami már messziről jelezte a visszapillantó tükör sarkában, ha egy autó közeledett felénk. Nagyon intelligens rendszer, mert ha kirakod az indexet és melletted száguld el éppen egy autó, hangjelzéssel figyelmeztet, hogy héé gazdi, nem ez a legideálisabb pillanat a sávváltásra. 🙂
A head-up display, azaz a kis átlátszó panel a vezetési információkkal furcsa volt elsőre, de mire hazaértünk, már meg is megszoktam, hogy egyszerűbb ott nyomon követni a sebességet.
A 7″-os kijelző „hasznos” információkkal szolgált, kiírta a rádiók által aktuálisan játszott dal címét és előadóját. 🙂 A középkonzolon elhelyezett HMI-utasításrendszerrel pedig gyerekjáték volt rádióállomást váltani.
A feltűnő, felmatricázott autót sokan megcsodálták az utunk során és mi is felejthetetlen vezetési és utazási élménnyel gazdagodtunk.
