Minden, amit a gumiabroncsok állapotáról tudni kell

A vizsgabázisunkon gyakran tapasztalt probléma, hogy a gépjárműveken nem megfelelő állapotú, vagy túlságosan öreg gumiabroncsok vannak.
A nem megfelelő állapotú kifejezés alatt azt értjük, hogy kopott, sérült, vagy repedezett az oldalfal és a futófelület. A megfelelő gumiabroncsok használata egy kiemelten fontos közlekedésbiztonsági tényező a járművünkön, ugyanis az abroncsok teremtenek kapcsolatot az út és a gépkocsi között. Ez a kapcsolat kerekenként mindössze egy tenyérnyi felület. Egy személyautó esetében ez a négy tenyérnyi felület áll rendelkezésünkre az autó irányítására, fékezésére és az úton tartására minden sebességnél, valamint út és környezeti tényezőnél egyaránt.

Mikortól számít öregnek egy gumiabroncs?
Nyári gumiabroncsok esetében 5-6 év, télinél 4-5, valamint a négy évszakos abroncsoknál 3-4 év után mondják a szakemberek öregnek a gumit. Bár ez nem azt jelenti, hogy egy 6 évnél idősebb gumiabroncs alkalmatlanná teszi a járművet a műszaki vizsgán. A vizsgán az abroncs állapota a mérvadó nem pedig a kora, viszont a kora erős összefüggésbe van az állapotával. Például amikor egy 20 éves járműnél, ami még a gyári gumiabroncsával érkezik vizsgára, nem a gumi kora miatt kifogásoljuk meg, hanem az állapota miatt, ugyanis egy ilyen korú gumin, még egy nagyon kevés kilométert futott, garázsban tartott járműnél is szemmel látható öregedési jelek vannak, az anyagának és a szerkezetének szintén.
A vizsgabiztosok előbb nézik meg a gumik állapotát, mint a korát. Ha megfelelő állapotban vannak a gumik, a korát már meg sem nézik. Ellenkező esetben, egy rossz állapotú guminál megnézik a gumi korát, amiből következtetni lehet, hogy az idő, helytelen használat (driftelés, kapartatás) vagy esetleg egy műszaki probléma tette-e tönkre az abroncsot.

Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük gumiabroncsunk állapotát.

Mitől tud idő előtt elhasználódni a gumiabroncs?
A helytelen használatot nem kell túlragozni, ez mindenkinek ismerős, főleg azoknak, akik szeretik az égett gumi szagát vagy a füstölő gumi látványát. Talán, ami itt említésre szorul, az a megfelelő guminyomás és a megfelelő terhelés, amit az emberek nem szoktak rendszeresen ellenőrizni vagy abszolút figyelmen kívül hagynak.
A megfelelő guminyomásról az autógyártók egy kis táblát is el szoktak helyezni a járművek egyes részein. Általában valamelyik ajtó belső ívében (általában a vezető oldali ajtóban), tankajtó belső oldalán vagy ritkább esetben a motortérben, zárhíd környékén.
A túl lapos, vagy a túl keményre fújt gumiabroncs is elősegíti az idő előtti elhasználódását, nem beszélve arról, hogy a jármű irányítását, fékezését és a fogyasztását is nagyban befolyásolja egy helytelen abroncsnyomás.

A túlterhelés is egy hasonlóan egyszerű dolog, mindössze az abroncsunkon lévő terhelési indexet kell megtalálnunk, ami az abroncsméret után van feltüntetve és az interneten vagy a gumi gyártójának az oldalán megtalálható terhelési index táblázatból megtekinthető, hogy az adott abroncsunk hány kilogrammos maximális terhelést bír el. Ez nyilván a kisteherautókat és az utánfutókat érinti igazán vagy azokat a személyautókat, amiket rendszeresen nagyobb súlyok mozgatására használnak. Egy normál személyautó esetében, amivel bevásárolni vagy a családdal kirándulni járunk, nem feltétlenül kell aggódva keresni ezt a terhelési értéket, mert még a legolcsóbb abroncsok is eleget tesznek a normál felhasználású terhelésnek.
Ezek tipikusan olyan dolgok, amit egy hozzá nem értő, laikus is könnyedén ellenőrizni tud, bármilyen költség nélkül. Hisz egy guminyomást bármelyik benzinkúton ingyen lehet ellenőrizni és beállítani.
Viszont most foglalkozzunk azokkal a problémákkal, amiket szakemberrel és megfelelő felszereltségű szakműhelyben tudunk ellenőriztetni. Ide tartozik a járművünk felfüggesztése, futóműve és kormányműve.

Futómű szemrevételezés

Sokaknak teljesen elképzelhetetlen az, hogy a futóműbe mennyit jelentenek a milliméterek. Képzeljék csak el, egy elöregedett vagy átszakadt szilent, egy kikopott és már „lógó” gömbfej, amik csak néhány milliméternyi mozgást végeznek a számukra meg nem engedett irányokba és már ennyitől képes megváltozni a tejes futómű geometria, aminek köszönhetően az autónk kerekei egy tengelyre nézve egyenes menetben, nem futnak teljesen párhuzamosan egymáshoz, vagy kanyarodáskor nem veszik fel megfelelően a kanyar ívének és az autónk hossztengelyének megfelelő ívet, így a kerék nem gördül megfelelően az úttesten, hanem az abroncs futófelülete csúszik az úttesten. A guminak pedig rossz tulajdonságának köszönhetően, ha nem gurul gördülékenyen az érdes felületen, hanem csúszik, akkor óriási mértékben nő a kopása. Ezt leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy papírlapon végighúzott radírt.
Tehát érdemes rendszeresen szakemberrel ellenőriztetni az autónk futóművét, akár téli-nyári gumicserénél, akár éves szerviznél, hogy nincs-e benne rendellenes lógás, vagy esetleg egy elöregedett szilent, ami hamarosan készül megadni magát, ezzel megelőzve a bajt, amikor már csak azt vesszük észre, hogy nincs az abroncsunkon futófelület.
1-2 évente célszerű a futómű geometriát is ellenőriztetni megfelelő műszerrel és igény esetén beállíttatni/korrigálni, mert még mindig olcsóbb egy ilyen műszeres mérés és beállítás, mint egy gumiszett az autónkra, nem beszélve a menetbiztonságról!

Mennyi a maximálisan engedett kopás, mikor tudom, hogy cserélnem kell az abroncsot?
A téli és nyári abroncsok minimális profilmélységét jogszabály írja elő, ez pedig nem más, mint a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szól és a műszaki vizsga is ezen alapszik, a vizsgabiztosok az ebben leírtakat követelik meg a vizsgán.
Így szól a rendelet a profilmélységekre:
“(4) Az (1) bekezdésben említett járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a futófelület mintázatának magassága a teljes felületen eléri:
a) az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; továbbá
b) az egyéb járműveken
ba) a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t,
bb) a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.”

Ezek lettek volna a leggyakoribb gumiabronccsal kapcsolatosan tapasztalt problémák, amik nálunk előfordulnak a vizsgasoron és amiket kicsi odafigyeléssel a járműtulajdonosok megelőzhetnének, hogy ne a műszaki vizsga előtt szembesüljenek azzal, hogy az autójuknak szükség van egy garnitúra gumira.
Nálunk a Zakar és Társa Kft-nél profi szakemberek és modern gumizó, valamint futómű beállító műszer található, ha a cikk elolvasása után, úgy gondolja, hogy az Ön autóján is régen volt ellenőrizve a futómű állapota és esedékes lenne egy futómű geometria állítás, hogy megőrizze a gumiabroncsai épségét, akkor keressen minket bizalommal! www.zakarauto.hu

Három példa, ami az elmúlt egy hónapban fordult meg nálunk a vizsgabázison:



Hozzászólások